SZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK PÁRTJA

 

ALAPSZABÁLY

 

 

I. fejezet

Általános rendelkezések

 

1./ A Szegénységben Élők Pártja a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény alapján működő politikai párt.

 

2./ A párt neve: Szegénységben Élők Pártja (a továbbiakban: párt)

 

3./ A párt nevének rövidítése: SZÉP

 

4./ A párt székhelye: 6635 Szegvár, III. kerület Tanya 25.

 

5./ A párt jogi személy.

 

6./ A párt jelen alapszabálya a benne meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

 

7./ A párt képviseletére jogosultak: A pártot az elnök képviseli. Az elnökség konkrét ügyekben, vagy ügycsoportokban felhatalmazást adhat más személynek is a párt képviseletére.

 

 

II. fejezet

A párt önmeghatározása és célja

 

1./ A párt önmeghatározása: Nehéz, embert próbáló időket élünk.
A felmérések szerint mintegy 3 millió honfitársunk él szegénységben - közülük minden harmadik mélyszegénységben - és sokuk még gyermek.

 

A Szegénységben Élők Párja demokratikus értékek mentén építkező gyűjtőpárt. Világnézetre, felekezetre, nemre, társadalmi státuszra való tekintet nélkül várja soraiba, és szimpatizáns szavazótáborába mindazokat, akik a szegénység társadalmi szakadékában élnek és azokat is, akik emberségük által indíttatva a szakadékból kikapaszkodni kívánóknak akarnak segédkezet nyújtani.

 

Mindenkire szükség van, aki hajlandó és tud tenni a saját, és az ország boldogulása érdekében. A Szegénységben Élők Pártja olyan pártnak tekinti magát, mely elsősorban a szegényeknek, és a kiszolgáltatott embereknek kívánja megteremteni a boldogulás lehetőségét, kiutat keresni és mutatni a kialakult társadalmi szakadékból, országosan kivitelezhető és támogatható átfogó programjai által.

 

Tiszteletben tartjuk, és megőrzendőként kezeljük az elmúlt idők pozitív vívmányait, valamint minden előremutató törekvést, amely valóban előmozdítja országunk boldogulását, és közvetlenül, vagy közvetve anyagi, lelki, családi sikerhez, megelégedettséghez vezet. A Szegénységben Élők Pártja, a jelen napok között a múlt értékeiből építkezve a jövő, a bizakodás és a felemelkedés pártja.

 

2./ A párt célja: A Magyarországi szegények, a rendszerváltás veszteseinek, kárvallottainak érdekeit képviselni, érvényesíteni a parlamenti demokrácia keretei között, elutasítva minden szélsőséges és diktatórikus politikai elvet és gyakorlatot. A párt célja a szegénységben élők társadalmi re integrációjának lehetőségét megteremteni, feltételeit biztosítani.

 

Célunk fejleszteni a többpárti politikai kultúrát, elterjeszteni a demokrácia elveinek elfogadását és a lakosság minél szélesebb rétegeit bevonni a politikai életbe, a döntéshozatalba.

 

A párt alapvetően elérendő célokként és fenntartandó állapotokként fogalmazza meg az alábbi értékeket, nevezetesen:

1        Békét

2        Demokráciát

3        Munkát és biztonságos megélhetést

4        Közbiztonságot

5        Ingyenes oktatást, és minőségi orvosi ellátást

6        A kisebbségek egyenjogúságát, politikai, gazdasági, kulturális téren.

7        A nyomortelepek felszámolását

8        Társadalmi igazságosságot és szolidaritást

9        A társadalom kettészakadásának megállítását, a szakadék áthidalását gazdagok és szegények között

10    Jogegyenlőséget

11    Az emberi méltóság tiszteletben tartását

12    Valódi esélyegyenlőséget

 

 

III. fejezet

A párt tagsága

 

1./ A párt tagja lehet minden cselekvőképes magyar állampolgár, aki a pártba történő felvételét írásban kéri, a nyilvántartásához szükséges személyes adatait rendelkezésre bocsátja és az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

 

A tagfelvételről a párt országos elnöksége dönt. A felvételi kérelem elutasítása esetén az érintett jelentkező 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért.

 

2./ A párt, tagjai számára tagsági igazolványt bocsát ki.

3./ A tag jogai:

a./ aktívan közreműködni a párt céljainak és feladatainak megvalósításában,

b./ tájékoztatást kérni és kapni a párt tevékenységéről,

c./ részt venni a párt rendezvényein,

d./ indítványokat, kezdeményezéseket tenni,

e./ jelölni, választani és választhatónak lenni a párt szerveibe, tisztségeire,

f./ a párt törvénysértő működése vagy döntése esetén bírósághoz fordulni.

 

4./ A tag kötelességei:

a./ az alapszabály rendelkezéseit betartani,

b./ aktívan közreműködni a párt céljainak és feladatainak megvalósításában,

c./ tagdíjat fizetni,

d./ a mindennapi élet során jogkövető magatartást tanúsítani.

 

5./ A párt tagja havonta 200, - Ft (kettőszáz forint) tagdíjat fizet.

 

6./ A tagsági viszony megszűnhet:

a./ kilépéssel;

b./ elhalálozással;

c./ kizárással;

d./ a tagság törlésével;

 

7./ A tag kizárása a közgyűlés kizárólagos joga. Akkor alkalmazható, ha a tag szándékosan a párt érdekeit súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek felszólítás ellenére, 90 napon túl sem tesz eleget. Alkalmazható még a kizárás akkor, ha a tag a tagságra méltatlanná válik. Méltatlanná válásnak kell tekinteni különösen, ha a tagot - a tagság ideje alatt elkövetett - szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen elítéli. A közgyűlés kizáró határozata ellen az érintett tag 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

 

8./ A tagsági viszonyt törölni kell, ha a tagság feltételei már nem állnak fenn, vagy azokkal a tag már a belépéskor sem rendelkezett. A tagsági viszony törléséről az elnökség határoz. A törölésről szóló határozat ellen az érintett 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat.

 

9./ A párt a tagságáról naprakész nyilvántartást vezet.

 

 

IV. fejezet

A párt szervezeti felépítése és működése

 

1./ A párt szervezeti egységei a következők:

a./ alapszervezet,

b./ területi (fővárosi) szervezet,

c./ országos elnökség,

d./ ellenőrző bizottság,

e./ közgyűlés.

 

2./ A párt tisztségviselői:

            a./ alapszervezeti elnök,

            b./ területi (fővárosi) szervezet elnöke és alelnöke,

            c./ az ellenőrző bizottság tagjai és elnöke,

            d./ a párt országos elnöke, alelnökei és az elnökség tagjai.

 

A párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők választásán választójoggal rendelkezik.

 

3./ A párt alapvető szervezeti egysége az alapszervezet. Minden országgyűlési egyéni választókerületben egy alapszervezet hozható létre. Az alapszervezet létrehozására legkevesebb tíz párttag jogosult, az országos elnökség felé intézett írásos nyilatkozattal. Az alapszervezet megalakításával egyidejűleg a tagok – maguk közül – egyszerű többséggel megválasztják annak elnökét, továbbá elfogadják az alapszervezet szervezeti és működési szabályzatát. Az országos elnökség részére megküldött nyilatkozatnak tartalmaznia kell az elnök személyének megjelölését, az alapszervezet tagjainak névsorát is.

 

4./ Az alapszervezetben a tagok szavazata egyenlő. A párt tagja egyszerre csak egy alapszervezetnek lehet tagja. A tag részt vehet más alapszervezet munkájában is, de szavazati joggal csak annál az alapszervezetnél rendelkezik, ahol tag. A tag írásban, indokolás nélkül kérheti átvételét másik alapszervezethez. Az átvételről az az alapszervezet dönt, ahová a tag az átvételét kéri.

 

5./ Az alapszervezet – az alapszabály keretei között – önálló szervezeti egység, a tagok politikai tevékenységének, jogaik gyakorlásának és kötelezettségeik teljesítésének alapvető kerete.

 

6./ Ha az alapszervezet tevékenysége súlyosan sérti a párt alapszabályát, akkor az országos elnökség javaslatára a közgyűlés az alapszervezetet feloszlatja.

 

7./ A pártban a közigazgatási megyékhez igazodva területi szervezeteket, továbbá Budapesten fővárosi szervezetet (a továbbiakban területi szervezet, területi szervezetek) kell létrehozni, amennyiben az érintett megyében (a fővárosban) legalább három alapszervezet már megalakult.

 

8./ A területi szervezetek tagjai az adott megyében működő alapszervezetek elnökei, továbbá alapszervezetenként további 1-1 választott párttag, akiket az érintett alapszervezetek választanak saját tagjaik közül. A területi szervezetet megalakultnak kell tekinteni, ha első ülését megtartotta, tisztségviselőit megválasztotta és elfogadta saját szervezeti és működési szabályzatát. A területi szervezeteknél a tagok szavazata egyenlő.

 

9./ A területi szervezet vezetője és képviselője az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, akiket a tagok maguk közül választanak egyszerű többséggel.

 

10./ A területi szerv feladata az alapszervezetek közötti koordináció, a véleménycsere, illetve a közgyűlés és az országos elnökség döntései végrehajtásának elősegítése, szervezése.

 

11./ A területi szervezet egyes kérdések megvizsgálására vagy egyes döntések végrehajtásával kapcsolatban munkacsoportokat hozhat létre.

 

12./ Ha a területi szervezet működése sérti a párt alapszabályát, akkor az országos elnökség jogosult intézkedéseket tenni a szabályszerű működés helyreállítása érdekében.

 

13./ Az országos elnökség öt főből áll. Tagjai:

            a./ a párt elnöke,

            b./ a párt ügyvezető alelnöke,

            c./ a párt gazdasági alelnöke (pénztárnok),

            d./ 2 elnökségi tag

           

Az országos elnökség végzi a párt operatív irányítását, ellátja a párttal kapcsolatos ügyintézést, szervezi és koordinálja a közgyűlés döntéseinek végrehajtását. Az országos elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az ülés határozatképes, ha azon legalább három elnökségi tag jelen van. Az országos elnökség döntéseihez a jelenlévők egyszerű többségének szavazata szükséges. Az elnökség tagjainak szavazata egyenlő.

 

14./ Az országos elnökség hatáskörébe tartozik a párt éves költségvetésének megállapítása és az előző évi gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadása. A párt elnöke évente beszámol az országos elnökség ülése előtt a párt előző évi tevékenységéről, a közgyűlés határozatainak megvalósulásáról.

 

Az országos elnökség ülése dönt az országgyűlési képviselő választásokon a párt képviseletében induló személyek kilétéről.

 

Az országos elnökség ülése a jelenlévők kétharmadának szavazatával – az ok és a cél megjelölése mellett - dönthet úgy, hogy kerüljön összehívásra a párt közgyűlése. Ebben az esetben a párt elnöke köteles összehívni a közgyűlést a döntés napjától számított 60 napon belüli időpontra.

 

15./ Ha az alapszabály szerinti rendet figyelembe véve – akadályoztatás miatt vagy egyéb okból - nincsenek olyan tisztségviselők, aki a párt bankszámlája feletti rendelkezési jogot gyakorolják, akkor elnökségi ülésen kell dönteni a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult személyek kilétéről.

 

16./ Az országos elnökség jogosult dönteni a párt által fizetett alkalmazottak felvételéről. Velük kapcsolatban a gazdasági alelnök (pénztárnok) gyakorolja a munkáltatói jogokat.

 

17./ Ha az elnökség tagjainak létszáma tartós akadályoztatás folytán, vagy más okból három főre csökken, akkor a párt közgyűlését össze kell hívni és tisztújítást kell tartani.

 

Ha az elnökség létszáma tartós akadályozatás, vagy más ok miatt három fő alá csökken, akkor sorrendben az elnök, az ügyvezető alelnök, a gazdasági alelnök (pénztárnok), vagy elnökség meglévő és nem akadályoztatott elnökségi tagok közül a korban idősebb köteles összehívni a párt közgyűlését, ahol tisztújítást kell tartani.

 

18./ Az elnökség egyes kérdések megvizsgálására, döntések előkészítésére és megvalósítására - különösen az országgyűlési választásokkal kapcsolatos feladatok koordinálására - bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre.

 

19./ A párt elnökét, alelnökeit, az elnökség tagjait és az ellenőrző bizottság tagjait és elnökét a közgyűlés egyszerű többséggel négy évre választja.

 

20./ A párt elnöke a párt első számú tisztségviselője, Ő képviseli a pártot politikai és médiaszereplésekben, valamint hazai és nemzetközi kapcsolatokban. Az elnök hívja össze és vezeti az országos elnökség üléseit. A párt szervezeti egységei tevékenységének összehangolásával gondoskodik a távlati és időszerű politikai döntések kidolgozásáról, végrehajtásáról. Ezek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket. A párt ügyvezető alelnökével közösen rendelkezik a párt bankszámlája felett.

 

21./ Az ügyvezető alelnök a párt második számú tisztségviselője. Az elnök akadályoztatása esetén gyakorolja annak jogköreit, összehívja és vezeti az elnökség üléseit is. Közvetlenül közreműködik a párt politikáját befolyásoló döntések kidolgozásában.  Felelős a pártszervezési, pártépítési feladatok megvalósításáért. Az elnökségi üléseken beszámol feladatai végrehajtásáról. Az elnökkel együtt, annak akadályoztatása esetén a gazdasági alelnökkel (pénztárnok) együtt jogosult rendelkezni a párt bankszámlája felett.

 

22./ A párt gazdasági alelnöke (pénztárnok) kezeli a párt vagyonát, biztosítja a pártvagyon rendeltetésszerű kezelését. Az elnök és az ügyvezető alelnök egyidejű akadályoztatása esetén gyakorolja az elnök jogköreit, összehívja és vezeti az elnökség üléseit.

 

Elkészíti az éves költségvetési javaslatot és a pénzügyi beszámolót, gondoskodik a jóváhagyott költségvetés országos szintű végrehajtásáról. Végrehajtja az országos elnökség tulajdonosi jogkörben hozott döntéseit. Elkészíti a párt gazdálkodási szabályzatára vonatkozó javaslatot. Véleményezi mindazon országos testületi előterjesztéseket, amelyekhez pénzügyi, gazdasági hatások fűződnek. A párt fizetett alkalmazottai tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat. Biztosítja az országos elnökség folyamatos és tervszerű működésének tárgyi feltételeit.

 

Az elnök vagy az ügyvezető alelnök akadályoztatása esetén a helyettesíti őket a bankszámla feletti rendelkezés kérdésében. Együttes akadályoztatásuk esetén az elnökségi tagok egyikével együtt jogosult a bankszámla feletti rendelkezésre.

 

23./ A párt elnökségébe a közgyűlés kettő elnökségi tagot választ. Az elnökségi tagok részt vesznek az elnökség munkájában, tevékenységükkel segítik a párt politikájának alakítását. Az elnök, az ügyvezető alelnök és a gazdasági alelnök közül kettőnek együttes akadályozatása esetén maguk között életkoruk sorrendjében helyettesítésre jogosultak a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében.

 

24./ A párt közgyűlése az ellenőrző bizottságba kettő tagot és bizottsági elnököt választ. A bizottság őrködik a párt gazdálkodásának szabályszerűségén, törvényességén és eljár etikai ügyekben is. Ha a bizottság alapszabály-, vagy a jogszabálysértő gyakorlatot észlel, akkor azt a bizottsági elnök útján írásban jelenteni köteles az országos elnökségnek. Az országos elnökség a jelentést megvizsgálja és megteszi a szükséges lépéseket a szabályszerű működés helyreállítása iránt. A bizottság tevékenységéről a párt közgyűlése felé tartozik beszámolni.

 

25./ A párt legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést valamennyi párttag részvételével kell megtartani. A közgyűlésen a szavazati joggal rendelkező személyek szavazata egyenlő.

 

26./ A közgyűlést a párt elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább kettőévente. A párt elnökét akadályoztatása esetén a közgyűlés összehívása tekintetében a párt alelnökei helyettesítik az alapszabályban meghatározott sorrend szerint. Ha az alapszabály szerint a közgyűlés összehívására jogosult valamennyi személy tartósan akadályoztatva van feladata ellátásában, a IV. fejezet 17. pont szerint kell megállapítani a közgyűlés összehívására jogosult személy kilétét. Ha ennek alapján sem lehet a jogosult személy kilétét megállapítani, akkor a közgyűlés összehívására a legidősebb párttag jogosult.

 

A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha az összehívást a bíróság elrendelte, vagy a nyilvántartott taglétszám arányában a nyilvántartott tagok ötöde az összehívást - az ok és cél megjelölésével - írásban kérte.

 

A közgyűlés összehívását és a javasolt napirendi pontokat a párttagok részére közzé kell tenni és a tagokat külön-külön is meg kell hívni.

 

27./ A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultak legalább fele, plusz egy fő jelen van.  Ha a közgyűlés határozatképtelen, akkor 15 napon belüli időpontban megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben erre a körülményre előzetesen a tagok figyelmét felhívták.

 

A közgyűlés összehívásakor rendelkezni kell a megismételt közgyűlés időpontjáról is, melyet a párttagok részére közzé kell tenni és a közgyűlési meghívóban szerepeltetni kell. A közzététel során és közgyűlési meghívóban fel kell tüntetni azt is, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

 

28./ A közgyűlés az alapszabályt a jelenlévők kétharmadának szavazatával módosíthatja, míg más döntéseihez a jelenlévők egyszerű többségének szavazata szükséges. A közgyűlésen a szavazás - ideértve a tisztségviselők megválasztását is - nyilvánosan, kézfeltartással történik. A közgyűlés nyilvános szavazással dönthet úgy, hogy a tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történjék.

 

29./ A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

            a./ a párt alapszabályának elfogadása, módosítása,

            b./ a párt tisztségviselőinek megválasztása az alapszabály szerint,

            c./ a párt politikájának hosszú távú meghatározása,

            d./ alapszervezet feloszlatása az alapszabály rendelkezései szerint,

            e./ a tagsági díj megállapítása,

            f./ az elnökség és az ellenőrző bizottság beszámolójának elfogadása,

g./ a párt több párttá való szétválásának, más párttal történő egyesülésének, vagy megszűnésének kimondása,

h./ más párttal történő együttműködés kimondása.

 

30./ A közgyűlés egyes kérdések megvizsgálására, döntések előkészítésére és megvalósítására bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre.

 

 

V. fejezet

A párt vagyona és gazdálkodása

 

1./ A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, az állami költségvetésből esetlegesen juttatott támogatásból, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatékából, a párt gazdálkodó tevékenységéből, illetőleg a párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.

 

2./ A párt költségvetési szervtől, továbbá állami vállalattól, állami részvétellel működő gazdasági társaságtól, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást nem fogad el.

 

3./ A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogad el.

 

4./ A párt névtelen adományt nem fogad el.

 

5./ A párt a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a párt tartozásaiért – a tagdíj megfizetésén túl - anyagilag nem felelősek.

 

6./ A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdálkodó tevékenységeket folytathatja:

a./ politikai céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat, és pártrendezvényeket szervezhet,

b./a tulajdonában álló ingatlanokat és ingókat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti.

 

7./ A párt vállalatot hozhat létre továbbá egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, más gazdasági társaságban azonban részesedést nem szerezhet.

 

8./ A párt a pénzeszközeit - részvényvásárlás kivételével - értékpapírba fektetheti.

 

9./ A párt köteles minden év április 30-áig az előző évi gazdálkodásról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben közzétenni.

 

 

VI. fejezet

A párt megszűnése

 

1./ A párt megszűnhet:

a./ más párttal való egyesüléssel,

b./ két vagy több pártra való szétválással,

c./ feloszlással,

d./ a bíróság által való feloszlatással vagy

e./ megszűnésének megállapításával.

 

2./ A bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik.

 

3./ A bíróság az ügyészség indítványára - a párt társadalmi szervezetként való további működésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

 

4./ Ha a párt a VI. fejezet 1. pontjának c/-e/ alpontjai alapján szűnik meg, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által e célra létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni.

 

Ha a párt a feloszlásának kimondásával szűnik meg, az említett alapítványt maga is létrehozhatja, vagy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát már működő alapítvány javára felajánlhatja.

 

 

VII. fejezet

Záró rendelkezések

 

1./ Az alapszabály jelenlegi szövegét a párt közgyűlése a Szegváron 2009. december 04.-én megtartott közgyűlésen fogadta el.

 

2./ A megválasztott tisztségviselők nevét a közgyűlés jegyzőkönyvei tartalmazzák, amelyeket az alapszabály mellékleteként kell kezelni.

 

Kelt, Szegvár, 2009. december 04.

 

                                                          

                       

                                                                                        Varga Ferenc

                                                                                              elnök

 

 

 

 

Ellenjegyzem:

 

Szeged, 2010. január ………

 

 

                                                                                  Dr. Kovács Arthur

                                                                                         ügyvéd

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: Alapszabály
Szegénységben Élők Pártja - © 2008 - 2026 - sz-e-p.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat